Sorozatgyilkos az erdőben – villámkrimi

 


A lány évek óta szeretett az erdőben futni. Hajnalban indult, mélyen beszippantva a növények illatát. Nyugalom és béke szállta meg ilyenkor. Az összes fát, bokrot, bozótost ismerte, sötétben sem tévedt el. Tudta, hogyan kerülje a szakadékot, hol találkozhat vaddisznóval, merre járnak az őzek.

Egy napon aggasztó hírre lett figyelmes: megöltek egy nőt. A tetemét nem messze találták attól az ösvénytől, amelyen ő is edzeni szokott. Hideg borzongás futott végig a gerincén, de elhessegette a negatív gondolatokat. Bizonyára egyszeri eset. Nagyon kicsi az esély arra, hogy ugyanazon a helyen kétszer történjen gyilkosság. Másnapra el is felejtette az egészet, és nekivágott a szokásos futókörnek.

Egy hét múlva ismét holttestet találtak a fák között. Ezúttal a rendőrség nem árulta el, mi történt az áldozattal. A lány arra gondolt: baleset lehetett. Megint nem hallgatott a rossz előérzetére, továbbra is kijárt az erdőbe.

A negyedik reggelen csípős hideg volt. Előző nap esett az eső. Senkivel sem találkozott az úton. Feltette a vadonatúj AirPods-t, átadta magát a zenének és a kocogásnak. Nem hallotta, hogy reccsent mögötte egy ág. Nyugodt tempóban haladt, egyenletesen vette a levegőt. A kacskaringós út sűrű bokrok között haladt, csak néhány méter volt belátható. Az egyik kanyarban egy fekete kabátos alak bukkant fel. A lány meglepődött, nem számított turistákra ebben a korai órában. A pasi egyébként sem nézett ki sportolónak: ilyen hosszú kabátban és elegáns cipőben nem jön túrázni senki. Megszólalt a fejében a vészharang, gondolkodás nélkül megfordult és rohanni kezdett visszafelé. A férfi azonnal utána iramodott. A lány letért az útról, a lába megcsúszott az avaron. Elesett. A férfi utolérte, megpróbálta megragadni, ő azonban fürgébb volt. Felpattant, és a szurdok felé szaladt. Támadója meglepően gyorsan csörtetett utána. Nem csúszik a talpa annak a cipőnek? - villant át a gondolat a lányon. A szakadék szélét sűrű bozót borította. A lány átküzdötte magát a cserjéken, a tüskék végig-karcolták a karját. Tudta, melyik bokornál kell elfordulnia, hogy ne essen a mélybe. Az üldözője azonban ezt nem tudta. Morogva követte őt, késsel vágva az utat maga előtt. Nem nézett se jobbra, se balra, se a lába elé, csak dühösen törtetett előre. A morgás üvöltésbe csapott át, amikor az egyik lépésnél nem ért talajt a lába. Teste tehetetlenül zuhant a szakadékba. 

Aznap a déli hírek arról szóltak, hogy megtalálták a sorozatgyilkos holttestét, aki rettegésben tartotta a környéket.




Megjegyzések