Sorozatgyilkos az erdőben – villámkrimi
A lány évek óta szeretett az erdőben futni. Hajnalban indult, mélyen beszippantva a növények illatát. Nyugalom és béke szállta meg ilyenkor. Az összes fát, bokrot, bozótost ismerte, sötétben sem tévedt el. Tudta, hogyan kerülje a szakadékot, hol találkozhat vaddisznóval, merre járnak az őzek.
Egy napon aggasztó hírre lett figyelmes: megöltek egy nőt. A tetemét
nem messze találták attól az ösvénytől, amelyen ő is edzeni szokott. Hideg
borzongás futott végig a gerincén, de elhessegette a negatív gondolatokat.
Bizonyára egyszeri eset. Nagyon kicsi az esély arra, hogy ugyanazon a helyen
kétszer történjen gyilkosság. Másnapra el is felejtette az egészet, és
nekivágott a szokásos futókörnek.
Egy hét múlva ismét holttestet találtak a fák között. Ezúttal a rendőrség
nem árulta el, mi történt az áldozattal. A lány arra gondolt: baleset lehetett.
Megint nem hallgatott a rossz előérzetére, továbbra is kijárt az erdőbe.
A negyedik reggelen csípős hideg volt. Előző nap esett az eső. Senkivel
sem találkozott az úton. Feltette a vadonatúj AirPods-t, átadta magát a
zenének és a kocogásnak. Nem hallotta, hogy reccsent mögötte egy ág. Nyugodt
tempóban haladt, egyenletesen vette a levegőt. A kacskaringós út sűrű bokrok
között haladt, csak néhány méter volt belátható. Az egyik kanyarban egy fekete
kabátos alak bukkant fel. A lány meglepődött, nem számított turistákra ebben a
korai órában. A pasi egyébként sem nézett ki sportolónak: ilyen hosszú kabátban
és elegáns cipőben nem jön túrázni senki. Megszólalt a fejében a vészharang,
gondolkodás nélkül megfordult és rohanni kezdett visszafelé. A férfi azonnal utána
iramodott. A lány letért az útról, a lába megcsúszott az avaron. Elesett. A
férfi utolérte, megpróbálta megragadni, ő azonban fürgébb volt. Felpattant, és
a szurdok felé szaladt. Támadója meglepően gyorsan csörtetett utána. Nem csúszik
a talpa annak a cipőnek? - villant át a gondolat a lányon. A szakadék
szélét sűrű bozót borította. A lány átküzdötte magát a cserjéken, a tüskék
végig-karcolták a karját. Tudta, melyik bokornál kell elfordulnia, hogy ne essen
a mélybe. Az üldözője azonban ezt nem tudta. Morogva követte őt, késsel vágva
az utat maga előtt. Nem nézett se jobbra, se balra, se a lába elé, csak dühösen
törtetett előre. A morgás üvöltésbe csapott át, amikor az egyik lépésnél nem
ért talajt a lába. Teste tehetetlenül zuhant a szakadékba.
Aznap a déli hírek arról szóltak, hogy megtalálták a sorozatgyilkos
holttestét, aki rettegésben tartotta a környéket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése