Megyei kórház - villámkrimi

– Figyi, ki tudsz dobni a megyei kórháznál? – pattant be mellém a haverom a kocsiba.

Korán reggel hívott, hogy sürgősen szüksége van a segítségemre. Amint beszállt, azonnal láttam: nem túlzott. Csupa vér volt a keze és a ruhája.

– Mi történt? – kérdeztem elhűlve.

– Megvágtam magam – válaszolta.

– Azt látom, de hogyan? – faggatóztam tovább.

– Az egészről az anyósom tehet. Ha nem idegesít fel, nem vágom el a kezem – mondta.

– Összevesztetek?

– De még hogy! – fintorgott.

– Ez kapcsolódik a sebedhez? – érdeklődtem, mert még mindig nem állt össze a kép.

– Elvágtam a hülye tyúk nyakát – mondta indulatosan.

Egy pillanat alatt kiment a lábamból a vér, alig volt erőm nyomni a gázpedált. Összefolytak előttem a sávok, majdnem felhajtottam a járdára. Legalább fél percig nem vettem levegőt, mire meg bírtam szólalni.

– Azért, mert összevesztetek? – hüledeztem.

– Annak ellenére! Meg sem érdemelte, mégis megtettem – magyarázta.

– Mit nem érdemelt meg? – értetlenkedtem.

– Üvöltözött velem, mi más lehetőségem lett volna? Mondjam azt, hogy nem vágom el? Akkor gyáva nyúl vagyok. Pedig nagyon undorító volt, ahogy spriccelt a vér a nyakán – mérgelődött.

– Azonnal meghalt? – kérdeztem. Nem voltam képes feldolgozni a hallottakat.

– Vergődött egy darabig, de jó erősen lefogtam – válaszolta egy fokkal higgadtabban, mint elvárható volt.

– Mit csináltál a hullájával?

– Azt a család most éppen darabolja – magyarázta – gondolom megy a fagyasztóba.

Ekkor elfogytak a kérdéseim. Évek óta ismertük egymást, nem gondoltam, hogy ilyenre képes. Bekanyarodtunk a kórház elé. Amikor leparkoltunk, elővettem a mobilomat és tárcsázni kezdtem.

– Kit hívsz? – érdeklődött.

– A rendőrséget – válaszoltam – Ugye nem gondoltad, hogy megúszod ezt a gyilkosságot?

– Miről beszélsz? – sápadt el.

– Most mesélted el részletesen, hogy megölted az anyósodat!

– Elment az eszed? – verte ki a kezemből a mobilt – Anyósom csirkét vág, abban segítettem!